Annak érdekében, hogy megkönnyítsük látogatóinknak a webáruház használatát, oldalunk cookie-kat használ. Weboldalunk böngészésével Ön beleegyezik, hogy számítógépén / mobil eszközén cookie-kat tároljunk. A cookie-khoz tartozó beállításokat a böngészőben lehet módosítani.

Akciós termékek

Ár 750 Ft
Készleten
Ár 15 000 Ft
Készleten

Legnépszerűbbek

Ár 750 Ft
Készleten
Ár 750 Ft
Készleten
Ár 750 Ft
Készleten

»
Méhméreg

A méhméregről

A méhkaptár egyik csodaszere, a méhméreg, tulajdonképpen a méhek egy sajátos (a vipera méreghez hasonló) biológiai terméke; tehát a propolisszal, mézzel és virágporral ellentétben nem tartozik a növényvilágból származó méhészeti termékek közé.

A méhméreg a méhecske méregmirigyében termelődik. A folyamatosan termelődő méreg folyékony állapotban, a méreghólyagban tárolódik, majd egy vezetéken és a sebet ejtő fullánkon keresztül kerül az áldozat bőre alá. A méreg mennyisége egy kifejlett 2-3 hetes méhben kb 0,3 mg.

Fontos tudni, hogy a méhecske csak akkor szúr, ha veszélyben érzi magát, vagy ha már a teste megroncsolódott. A szúrás pillanatában az áldozatba szakad a fullánkja és méreghólyagja, melynek reflexszerűen tovább működik így a méreg teljes tartalma a sebbe kerülhet. A kiszakadt szervek miatt a méh elvérzik és elpusztul (tehát újra kell gondolnunk, hogy ki is valójában az áldozat).

A méhméreg gyógyító hatása

Bár nem ismerjük az összes alkotóelemének hatását, tény, hogy a méhmérget melitin, apamin, foszfolipáz és hialuronidáz csoportok alkotják, melyek az idegrendszerre gátló, a szívre és a mellékvese-kéreg mirigyekre pedig serkentõ hatást fejtenek ki.  A méhméreg jellegzetes aminosava a taurin, ami kizárólag a méhek vérében és bizonyos virágporokban fordul elő.

Az apiterápiás kezelések során leginkább a reumatikus fájdalmak, izületi gyulladások, idegzsába, szivárványhártya és ideghártya gyulladás esetén használják a méhdoktor eme csodaszerét. (Érdekes tény ugyanis, hogy  – az egyéb foglalkozásokkal szemben – a méhészek közül bizonyítottan sokkal kevesebben szenvednek reumában, vagy ha igen, sokkal enyhébb formában)

A méhméreg ráadásul közvetlenül és közvetve is mozgosítja szervezetünk védekező képességét.

A méhméreg terápia módjai:

  • közvetlenül – méhszúrás terápia
  • steril méhméreg börbe fecskendczésével
  • galvánáramos vagy ultrasonoforézás ionizálás méhméreggel
  • méhméreg tarlalmú kenőcsök
  • helyi kezelés
  • belégzéses úton (inhalálva)
  • nyelv alá helyezve
  • apiterápia, akpunktúra: a test bizonyos pontjain méhmérget fecskendeznek a bőr alá

Az apiterápiás kezelések során egyébként az alkalmazott méhméreg mennyisége eltérő lehet, az egy csípés törtrészében található méregadagtól egészen mintegy 20 vagy több csípésig terjedő mennyiséget is elérhet.

Méhméreg termelése

Magyarországon a méhméreg termelésnek nincsen még igazán nagy múltj, mivel a termelés különleges felszerelést és szakértelmet igényel.

A termelés módja nagyvonalakban kifejezve azon alapszik, hogy a méheket szúrásra kell igényeljük. Ennek két fő módja van:

- a felingerelt méhecske egy gumihártyába szúr, melynek túloldalán nedvszívópapírral szívatjuk fel a kipréselődött mérget. A módszer nagy hátránya, hogy a méhecske elpusztul

- a méreg gyűjtés másik módja, hogy a méh szúrását egy műanyag vagy üveglappal fogjuk fel. A méreg oldószere az adott felületen a szabad levegővel érintkezve az elpárolog, majd a visszamaradt kristályos anyagot a lapról gyűjtjük be. A méhszúrásra egy gyenge áramütéssel késztetik a méheket, melynek köszönhetően azok nem pusztulnak el, sőt a lecsapolt méreg 3-6 nap alatt újra tud termelődni.

A közhiedelemmel ellentétben nem létezik méhcsípés. A méhek ugyanis nem csípnek, hanem szúrnak.

Méhszúrás

A méhszúrásra az egyes élőlények különbözőképpen reagálnak. Az ember i szervezet viszonylag sok méhszúrást elviselni – egy átlagos, egészséges ember kb. 100 méhcsípést képes egyidejűleg elviselni, bár az orvosi szakirodalomban találunk extrém túlélési eseteket is. Ha a méhszúrástól a szúrás körüli terület, akezünk, arcunk, stb. feldagad, akkor még nem biztos, hogy allergiásak vagyunk. Legtöbb esetben inkább arról van szó, hogy a szervezetünk nem szokott hozzá a méhméreghez. (Igen, hozzá lehet szokni a méhméreghez. Ezért van, hogy a méhészek sokszor mindenféle védőfelszerelés nélkül dolgoznak a méhkaptárak mögött és bár több tucat szúrást kapnak egy nap alatt, mégsem vagy alig dagadnak fel. A méhszúrást követő fájdalom mértéke sajnos nem változik

Az allergiásoknak a méhszúrás által bevitt méreg perceken belül nehéz légzést, hányást, hideglelést, lázat, hasmenést okozhat. Ilyenkor a sérültet azonnal orvoshoz kell vinni!

NGM4YmNhZW